2014. április 19., szombat

Nami-sziget

Nami méretben, élményben is hasonló a mi Margitszigetünkhöz, de nem a nagyvárosban található, hanem attól 60 kilométernyire a Han folyó középső szakaszán. Aki nyugalomra vágyik annak kellemes kirándulóhely lenne, de mivel a zsúfolt Szöulban sokan küzdenek ilyen vággyal, emiatt ebből a csendes kicsi szigetből is sikerült egy felkapott, nyüzsgős turistaparadicsomot varázsolni.

Koreában Nagypéntek nem ünnepnap, de a gyerekek iskolájában szünet, azaz ideális időpont volt egy kevésbé nyomorgós sétához.


A "Naminara Köztársaságba" vízumot kell váltani, s mivel nincs híd, ezért a szigetre csak komppal lehet átjutni:



 










Láttunk néhány furcsa szobrot is, közülük a hátracsapott cicivel szoptató nő vitte a pálmát:

 

Nagyon jópofák voltak a sziget szabadtéri könyvtárai, különösen az árnyas fák alá épített könyvespolcok/dobozok: 
  


  

2014. április 12., szombat

Nyilvános bocsánatkérés koreai módra


Itt Dél-Koreában (és még nagyon sok helyen Ázsiában) a bocsánatkérés meghajlással társul.
Nem csupán baráti, ismerősi körben vagy ha két vadidegen összekoccan, hanem politikusok, vállalatvezetők is ugyanezt megteszik nyilvánosan (bár a súlyosabb esetekben - pl. politikai korrupció... - még az öngyilkosság sem ritka).

A nyilvános bocsánatkérés a fotósok keresztüzében történik, minden újság címlapon hozza és a hírműsorok is ezzel indítanak. Ezt a gyakorlatot jó lenne otthonra is átplántálni.


A dél-koreai Asiana Airlines vezetősége a tavalyi San Francisco-i légi baleset után -  a 3 elhunyt utas hozzátartozóitól és több tucatnyi sérülttől kértek nyilvánosan bocsánatot: 


Az utóbbi évek legnagyobb visszhangot kiváltó banki mulasztására idén januárban derült fény. A több millió ügyfelet érintő adatlopási botrány után az érintett 3 bank vezetői nem győztek hajlongani:  


Ezen a képen pedig a Plasztikai Sebészek Szövetsége egy műhiba kapcsán kér kollektíve elnézést:
  



2014. április 6., vasárnap

Cseresznyefák


A Han folyó partján:




és Paju környékén:



a folyó túloldalán már Észak-Korea:


2014. április 3., csütörtök

Jeju


Jeju Korea legnagyobb szigete a dél-nyugati part közelében.
Az egy négyzetkilométerre eső természeti, kulturális és egyéb attrakciók tekintetében tuti listavezető, sehol nem láttam még ennyi látnivalót egy kupacon.
A "kupac" amúgy egy vulkán, ami néhány millió évvel ezelőtt kezdődött földmozgás eredményeként bújt elő a tenger alól. Az 1950 méter magas Hallasant (Korea legmagasabb pontja) még több száz kisebb ún. parazita vulkán veszi körül. Mindezeknek köszönhető a sok bazaltsziklás öböl, vízesés és lávajáratos barlang.

Tényleg nehéz volt betelni ennyi természeti szépséggel.



az egyik legszebb öböl és a 20 méter magas Oedolgae szikla:



néhány a sok vízesés közül: Jeongbang 




és a három lépcsős Cheonjeyeon




Van néhány homokos partszakasz is, de mivel a nyár itt esős évszak, strandoláshoz inkább az augusztus vége és szeptember eleje az ideális:


A szigetet alig több mint fél millióan lakják, de évente legalább tízszer ennyi látogató fordul meg errefelé. A szubtrópusi klímának köszönhetően megterem néhány déli gyümölcs is, amelyek közül a helyi speckó csúcsos narancs jelenti a legfinomabb csemegét.


A sziget jellegzetességei közé tartoznak ezek a bazalt apókák (harubang), akik megvédik a szigetlakókat - és az ajándékboltokat -  a démonoktól: 



Néhány különleges templomot is felkerestünk.
A Hallasan lábánál: Cheonwang-sa


A déli part közelében: Yakcheon-sa




dél-nyugati csücsök: Sanbabggul-sa 




Az esős napokon barlangásztunk és a fiúk nagy örömére egy számítógép múzeumot is sikerült felfedeznünk.
Az erotikus szoborparkba mégse vihettük őket...

A Manjangul barlang bejárata: 


Az egykor kitört vulkán lávája a föld alatt is járatokat épített. A sziget 13 km hosszú ún. lávakürtő barlangrendszeréből mindössze 1 kilométernyi szakasz látogatható. Bár a mészkőbarlangok jóval látványosabbak, de azért a megkövesedett lávákon sétálni is egy különleges élmény. 



További képek az albumban.