A matematika professzor Jang Se-yul az észak-koreai elit megbecsült tagjaként élte hétköznapjait, számára ismeretlen volt a nélkülözés (a szabadság már kevésbé).
De a számokon kívül a feketepiacon kapható dél-koreai sorozatok is elbűvölték. 5 másik egyetemi kollégájával közösen kézről kézre adták és behúzott függönyök mögött izgulták végig a déli szomszéd szappanoperáit. Lehet lemaradtak az aktuális sorozat utolsó részéről, mert egy "jóakaró" segítségével a titkos szolgálat feltárta ezt a rendszerellenes súlyos bűntettet és valamennyiüket munkatáborba küldték.
Jang megvesztegette a hatóságokat, a táborból kiszabadult, de régi kényelmes életének örökre búcsút mondhatott. Néhány évvel ezelőtt Kínán keresztül Dél-Koreába menekült és ma legfontosabb küldetésének azt tekinti, hogy minél több déli filmet szivárogtasson át északra.
Állítólag tíz északi dezertőr közül legalább nyolc a délen forgatott sorozatok hatására választja a menekülést. A folyamatos agymosáson áteső északiak a déli filmek díszletei, történetei, utcai felvételi alapján szembesülnek azzal, hogy valami - vagy inkább semmi - nem stimmel a Kim dinasztia által lefestett határon túli világgal kapcsolatban.
Amolyan modern kori trójai falónak tekinti ezt a módszert; reményei szerint a határon átcsempészett CD lemezek és pendrive-ok hozzájárulnak a rezsim mihamarabbi megdöntéséhez.
Jang mostanában többször szerepelt a hírműsorokban (pl.
CNN,
Reuters) a
The Interview c. amerikai film bemutatása miatt elindult hekkertámadások kapcsán is.
Tagja volt ugyanis a diktatúra több ezer főből álló kiberhadseregének és a matekon kívül informatikára és a "feltörés tudományára" tanította a leendő hekkereket. Így most rajta keresztül bepillantást nyerhet a külvilág az északiak ebbéli ügyködéseibe is.
A toborzást már középiskolában elkezdik, a tehetséges matekzseniknek egyenes út vezet az egyetemre, majd az északi hírszerzés
121-es egységébe. Itt az átlagnál fényévekkel jobb körülmények, fizetések és egyéb juttatások biztosítják a hatékony munkát, de valószínűleg ez kell ahhoz, hogy a világhálóra rácsatlakozni (és rácsodálkozni) képes ifjak ne akarjanak az első pillanatban hazát cserélni.
Az északi rezsim a klasszikus hadviselési technikákban aligha veheti fel a versenyt az ellenségeivel, de legalább a számítógépes rendszerek feltörésével borsot törhet az orruk alá.
Komoly veszélyt jelent ez itt Dél-Koreában is. Csúcstechnológiával rendelkező cégeket, bankokat, kormányzati és katonai szerveket több tízezer(!) kibertámadás éri évente. A legtöbb esetben
Kim Jong-un nagyszerűségét hirdető feliratok futnak a meghekkelt gépek képernyőjén, de vannak közöttük ennél jóval nagyobb galibát okozók is.
Talán emiatt sem dölhetnek hátra az informatikusok, mi több közvetett módon egymás hergelése is segíti a híresen fejlett déli technológiai ipar (és az északi kiberhadsereg) további menetelését.
