Amikor a koreai háború után elkezdődött a főváros újjáépítése és fejlődése, több millióan érkeztek vidékről a könnyebb megélhetés érdekében. Szöul ma is az ország legnagyobb és legsűrűbben lakott települése. Ha a szűk városhatárt nézzük, akkor minden ötödik koreai itt él, azaz kb. 10 millió ember, de ha az agglomerációt alkotó elővárosokat is beleszámítjuk, akkor mára ez a szám a 25 milliót is meghaladja.
Mivel a főváros - mint ahogy egész Korea - elég dimbes-dombos, így sokan szorulnak a hegyekbe. Ma persze ez nem jelent gondot, sőt!
De 60 évvel ezelőtt a gazdagabbak kiváltsága volt a vízszintes városrészeken való építkezés, a szegényebbek kénytelenek voltak viskóikat a nehezen megközelíthető hegyoldalakban felhúzni.
Ma már csak néhány lepukkant hegyvidéki telepet lehet találni, helyettük új lakóparkok, modern lakónegyedek bújnak elő ezeken a területeken is.
Az egyik ilyen utolsó eldugott daldongnae - magyarul "holdfalu" - az Inwang-hegy lábánál található. Azért holdfalu, mert az itt lakó emberek láthatják legközelebbről a holdat.
Építési vállalkozók már többször próbáltak megkaparintani a területet és lerombolni a házakat, de a lelkes (és ügyeskezű) városvédőknek hála a kikozmetikázott omladozó falak egyelőre bírják a strapát. S közben turistacsalogató látványosság lett belőlük...
A házak mögött kiépített kiránduló ösvényeken lehet feljutni az Inwang-san tetejére:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése