Ferenc pápa látogatásának lázában ég Dél-Korea. Utoljára 25 évvel ezelőtt járt itt a katolikus egyház feje. II. János Pál pápát kétszer is köszönthették a koreaiak (1984 és 1989-ben), Benedek pápa 8 év regnálása alatt azonban egyszer sem utazott Ázsiába.
A mostani látogatás érdekessége, hogy ez
volt az első olyan út, amikor a vatikáni
különgép engedélyt kapott a kínai légtér
használatára (az arab országok ugyebár nem jöhetnek szóba). 1989-ben az akkori
Szovjetunió már engedélyezte az átutazást, de 1984-ben egészen az északi
sarkkörig kellett kerülni, hogy a pápa eljusson ázsiai híveihez.
A koreai katolikus egyház története igazán
különleges, dinamikus fejlődése kiemelkedik a többi ország közül.
Az első száz év azonban az üldöztetésükről szólt. A Csoszon dinasztia számára a kereszténység veszélyes vallásnak, az állam legfőbb ellenségének számított.
A koreai háborút követő 60 évben az ország népessége megkétszereződött, ezzel párhuzamosan a katolikusok száma tízszeresére nőtt, a papok száma 200-ról 4600-ra, a szerzeteseké 400-ról közel 12 ezerre emelkedett. Ma az ország lakosságának 30 százaléka keresztény, ezen belül harmadrész katolikus. Évente kb. 100 ezer felnőtt veszi fel a kereszténységet, különösen a városi fiatalabb generáció körében válik egyre népszerűbbé.
Amikor 1794-ben az első misszionárius megérkezett Koreába, már 4000 hívő fogadta. Ebbe az országba a kereszténységet ugyanis nem külföldi hittérítők, hanem olyan helyi világiak hozták el, akik Kínában találkoztak keresztényekkel. Tőlük tanultak és ismerték meg a kereszténység szent iratait és ezeket tanulmányozva keresték az igazságot már hazai földön.
Az első száz év azonban az üldöztetésükről szólt. A Csoszon dinasztia számára a kereszténység veszélyes vallásnak, az állam legfőbb ellenségének számított.
A Koreai Katolikus Egyház mintegy 10 ezer mártírhalál halt keresztényt tart számon, közülük most 124 egyházalapítót avatott boldoggá Ferenc pápa a mai 10 órai szentmisén.
A koreai háborút követő 60 évben az ország népessége megkétszereződött, ezzel párhuzamosan a katolikusok száma tízszeresére nőtt, a papok száma 200-ról 4600-ra, a szerzeteseké 400-ról közel 12 ezerre emelkedett. Ma az ország lakosságának 30 százaléka keresztény, ezen belül harmadrész katolikus. Évente kb. 100 ezer felnőtt veszi fel a kereszténységet, különösen a városi fiatalabb generáció körében válik egyre népszerűbbé.
http://www.hetihirek.hu/wp-content/uploads/2014/07/erno2.jpg
VálaszTörlésÚgy látom nem lehet megnyitni a linket majd megpróbálom máshogy:Szóval a régebben már említett nagykőrösi származású jelenleg a Pushani egyetemen oktató Fehér Ernő zenészprofesszor elhozott néhány dél-koreai növendékét Budapestre meg Nagykőrösre koncertezni,ennek a linkjét próbáltam elküldeni.
VálaszTörlésÜdv:Gábor
http://www.hetihirek.hu/wp-content/uploads/2014/07/erno2.jpg
VálaszTörlésMegnéztem, gratula a földidnek!
VálaszTörlésErrefelé nagyon szeretik az emberek a komolyzenét, egy átlag koreai jól ismeri Lisztet, Kodályt, ami szerintem nagy dolog.
Talán már a múltkor említettem Puskás Rodrigó nevét, szintén zenész (hegedűművész), ő is sok szállal kötődik Koreához, tanít és sokat koncertezik - éppen most is itt van Szöulban. Majd rákérdezek, de bizonyára ismerik egymást.
http://www.rodrigopuskas.com