Magyarok mindenhol

Mennyire igaz a mondás, hogy bármerre járunk a nagyvilágban, mindenhol magyarokba botlik az ember! 

Emlékszem egyszer Szingapúrban metróztam és pont egy Ausztráliában élő magyar házaspár mellé sikerült leülnöm. Elég kevés a valószínűsége, hogy egy 5 milliós ázsiai nagyvárosban magyar hangot halljunk, de hogy pont egy metrókocsiban keveredjünk egymás mellé, az tényleg nagy örömködésre adott okot. 

Egyik este itt Szöulban sétáltunk a Han folyó partján és azt elemeztük Gáborral, hogy miért van az, hogy errefelé mindenki a telefonját bújja. Rengeteg helyen van ingyen vagy jelszavas wifi a városban, így az üzletekben, metróban, múzeumokban és sokszor az utcán is, de gondoltam megnézem, hogy az itteni rakparton mi a helyzet. Egy csomó hotspot-ot találtam, köztük egy "barackmag" nevűt is. Elkezdtem jó hangosan beszélni, hátha a tulajdonos majd felkapja a fejét, de ezúttal nem jött be a dolog. A fiúk szerint szerint csak Obama távoli rokonát, Maggie-t rejtette a név... 

Ezen a hétvégén azonban sikeres rácsodálkozásom volt. 

Már az idegörlő építkezésünk alatt megfogadtam, hogy ha visszajövünk, akkor egy hegyi kolostorba megyek regenerálódni. Ennek most jött el az ideje (templestay: nagyon érdekes és szép élmény volt -meditáció az erdőben sétálva, ülve, táncolva stb. - teljesen kisimultam...).

Amikor az első beszélgetés során kiderült, hogy honnan érkeztem, egyszerre minden koreainak fülig ért a szája. Kiderült, hogy ugyanebben a Hwagyesa templomban tanult évekig az a magyar szerzetes, akit Dél-Koreában ma már az egyik legnagyobb külföldi zen buddhista tanítóként tisztelnek.
Chong An Sunim azóta is visszatérő vendég Dél-Koreában, legutóbb nyár elején az ország első számú egyetemén tartott előadást és népszerű dharma beszédeit a koreai buddhista televízió is gyakran közvetíti:

A koreai kolostorok mintájára néhány éve Magyarországon is megépült az első hanok zen-templom. A visegrádi-hegység Búbánat-völgyében megbújó Wonkwangsa ideális helyszín minden meditálni vágyónak.

http://www.wonkwangsa.net/

A magyar szerzetessel készült riport itt.

Geumsunsa

Arról már nem egyszer áradoztam, hogy mekkora szerencsénk van azzal, hogy erdő mellett lakunk. Ma is csak elindultunk felfelé és még mindig volt felfedezni való ösvény, amerre még nem jártunk.

A koreai SAN szó hegyet jelent, a SA templomot. Nem véletlenül ilyen nagy a hasonlóság.
Régen a buddhista templomokat kizárólag a hegyekbe, lehetőleg minél eldugottabb helyekre építettek. Ma már a városokban, falvakban is jócskán akad belőlük, de a legszebbek mégis csak a természet közeliek. Például ez a 600 éves Geumsun-sa.

Ez a kicsi templom nincs annyira magasan, aki tömegközlekedve érkezik, annak csak 10 perces sétatávolság a buszmegállótól. Talán a könnyű megközelíthetősége miatt is lett ez az egyik legkedveltebb szöuli "templestay", azaz olyan kolostor, ahol tárt karokkal várják a turistákat 1-2 napos, de akár néhány órás elvonulásra, meditációra. Akik szeretnék kicsit közelebbről megismerni a buddhista hagyományokat, a kolostori életet, kipróbálni a szerzetesek főztjét, számukra ideális helyszín.
A Szöul közeli hegyekben és vidéken is nagy a választék:  http://eng.templestay.com

barlangtemplom, patak, vízesés - nagyon idilli elvonulós helyszín azoknak, akik csöndre és nyugalomra vágynak: 

Néhány száz méterrel feljebb még szebb a kilátás (és még nagyobb az izomláz):

Veszélyes sport a bólogatás

A dél-koreai kormány mindig árgus szemekkel figyeli az északi kollégák ténykedéseit,  különösen a két ország kapcsolatát befolyásoló eseményeket.

Hónapok óta például lázas fejtörést okoz és találgatásokra ad okot Kim Jong-un egyik legnagyobb bizalmasának eltűnése,  Kim Yang-gon elvtárs ugyanis hosszú ideje egyetlen állami eseményen sem bukkant fel. A 72 éves politikus az északi külpolitika, ezen belül is a déliekkel folytatott rapszodikus viszony egyik kulcsfigurája, emiatt sem mindegy, hogy egy esetleges személycsere milyen következményeket vonna maga után.

Múlt héten előkerült az úriember és az is kiderült, hogy mi volt a távolmaradás valódi oka. 

Amikor decemberben az ifjú titán átadta népének az "oly régóta áhított síparadicsomot", a 60-70-es éveiket taposó támogatóit is meghívta egy csúszásra.  Az akkortájt kivégzett nagybácsi példája bizonyára ott lebegett mindannyiuk szeme előtt, emiatt egyikőjük sem mert nemet mondani a vezér szívélyes invitálására, meg különben is megszokták a bólogatást.

Szegény Yang-gon valószínűleg akkor látott sílécet életében először, így az is nagy csoda, hogy élve (hosszú lábadozással járó lábtöréssel) megúszta ezt a kalandot.

Kim Yang-gon itt még gipsz nélkül gyönyörködik a tájban (a vezér mögött, szemüvegben, sapka nélkül):

Ferenc pápa szöuli látogatásakor Isten áldását kérte az egész koreai népre,  viszonzásul gyorsan kilőttek néhány rakétát északon. 
Némi bizakodásra ad okot az észak-koreai sportolók részvétele az Ázsiai Játékokon, amelyet ebben a hónapban rendeznek a Szöul melletti Incheonban. A sportolókat ráadásul legalább száz szurkolólány kíséri, amit ugyancsak a közeledés egyik halvány jelének értelmeznek a déli szomszédok. De ez már egy másik történet.

Jeges finomságok

Itt még javában tombol a nyár, így a hűsítő finomságok továbbra is nagyon népszerűek.
Íme néhány -  magyar szemnek, szájnak meglehetősen furcsa - példa:

Naengmyeon, azaz jeges húsleves tésztával, zöldségekkel, amihez kimchin kívül ecet és csípős paprikaszósz is jár:

Patbingsu: fagyikehely babkrémmel. Nyáron ez a helyiek legkedveltebb édessége, gyümölcsös változata is létezik, de mindegyikben a bab a főszereplő - amúgy tényleg finom.

Fagyos habos sör: ez az eredetileg japán módszer már Koreában is nagy népszerűségnek örvend. A hideg sör tetejére extra fagyott habot nyomnak, így akár fél óráig is hideg marad a nedű. Emiatt inkább lassú sörivóknak ajánlott:-)