Chuseok

Múlt héten volt Chuseok (csuszok), a koreaiak legfontosabb családi ünnepe. A hagyományok szerint minden év nyolcadik holdhónapjának 15. napján az aratás befejezését ünneplik. Ilyenkor összegyűlnek a rokonok és közösen hálát adnak a jó termésért. Idén ez a hétvégével együtt öt napos hálaadást jelentett, így Szöulból is rengetegen kerekedtek fel és utaztak a vidéki családtagokhoz.

A Chuseokhoz kapcsolódóan kezdődött volna szerdán a koreai háború miatt szétszakított családok találkozója. Ez az ideiglenes családegyesítés érzelmekkel alaposan átfűtött kérdés a két Korea között, de sajnálatos módon az északiak ismét keresztbe tettek és az utolsó pillanatban lefújták a várva várt eseményt. Valószínűleg újabb kedvezményeket, segélyeket szeretnének kicsikarni a déliektől.
Pedig már mindenki nagyon készült, 2010-ben volt az utolsó hasonló akció, a rokonaikat látni kívánók pedig egyre idősebbek, fogytán az idejük, az ifjú titán most megint elvett tőlük egy reménysugarat.

 

Szerencsére nálunk nem jelent gondot egy családi találkozó megszervezése, nemsokára érkezik anyukám, az elmúlt hetet pedig Péterékkel töltöttük együtt. Mivel a gyerekeinknek sem volt suli, így igazán jövős-menősre sikerült ez a pár nap. Voltunk a DMZ-ben, színházban, ellátogattunk egy vidéki skanzenbe, nagyokat kirándultunk, bicajoztunk, társasoztunk, kutyáztunk stb., egyszóval jól éreztük magunkat. 

A koreai emberek őket is elvarázsolták, élményből pedig természetesen nem volt hiány. Talán kicsit sokkolóan hatott rájuk az óriási város és a benne hömpölygő ember/kocsiáradat, főleg úgy, hogy még az erdei turistautakon is belefutottunk néhány "dugóba". 

Hiába, a koreaiak imádnak hegyet mászni és a nagy számok törvénye miatt bizony az erdőben is nagy a zsúfoltság. 

Pedig az ünnep miatt kiürült a város, de azért maradtak még legalább 10 millióan...