Az új családtag

Mikor szóba került ez a koreai költözés, első körben a gyerekek nem igazán lelkesedtek, de amikor kijöttünk lakást keresni és beleszerettünk ebbe a házba, akkor már sokkal szívesebben gondoltak a váltásra. Bálint nagyon szeretett volna egy kiskutyát és megígértük neki, hogy ha már itt leszünk, akkor a kertbe jöhet egy négylábú. Megpróbáltunk mihamarabb egy kutyust keríteni, de aztán ez egy kicsit nehezebben ment, mint gondoltuk.

Sajnos errefelé a kutyákat nagyon szeretik – megenni.

Emiatt egy örökbefogadási procedúra hihetetlenül bonyolult dolog, az állatvédők ugyanis biztosra akarnak menni és nem akarják, hogy a kutya a fazékban végezze.  Az örökbefogadási szerződésben is ez külön pontban szerepel, miszerint nem ehetjük meg a  kutyánkat, sőt  “pálinkát” sem főzhetünk belőle. Ez utóbbit a férfiak előszeretettel fogyasztják, mint helyi viagrát.  Ezt a témát majd egyszer kivesézem, mert már most látom, hogy részemről ez marad a fő mumus itt Koreában.

Volt szóbeli teszt, 4 oldalas jelentkezési formanyomtatvány, ismerkedés, majdnem aláírt szerződés, de az első kutyusról mégis lemaradtunk. A nőci, aki elhozta a menhelyről és akin keresztül kellett bonyolítanunk az örökbefogadást, az utolsó pillanatban meggondolta magát.  Volt már neki kutyája, macskája, de aznap, amikor elvileg áthozta volna hozzánk, sírva hívott, hogy nem tud az ebről lemondani és inkább ő fogadja be örökre.

Mondanom sem kell, volt nagy bú és bánat, aztán néhány hét múlva egy másik menhelyen kopogtattunk, ezúttal szerencsére nagyobb sikerrel.

Sunny a becsületes neve és még csupán kb. egy hónapos. Az utcán találtak rá szinte jéggé fagyva, a tesója nem élte túl, de neki úgy látszik dolga van még velünk.
A menhelyen Napnak (koreaiul "he") nevezték el, hiszen a nap sugarainak köszönheti, hogy életben maradt, s mivel nem akartuk átkeresztelni, így maradtunk valami hasonló jelentésű, de jobban becézhető formánál.

Jindo keverék, még zsákbamacska, hogy mekkorára nő, de elvileg a fajtisztánál kisebb méretre számíthatunk mivel nincs akkora tappancsa.

Egyszerűen imádnivaló. Persze még mindent szétrág és még sokszor előfordul kisebb-nagyobb baleset, de egyre jobban jelzi, ha sürgős dolga akad.

Egyelőre minden szőnyeget és papucsot száműztünk a lakásból:-)

Részlet az örökbefogadási szerződésből: 

"2. Adopter agrees the dog is to be a family companion and agrees to provide the dog with a safe home, adequate food, water, proper care, exercise, love and attention. Adopter agrees not to violate any laws or ordinances with the dog. The dog is not to be used as an attack or protection trained dog and will not be used for commercial guard work. The dog will not be used as a bait dog and will not be chained up. The dog will not be sold or killed for the dog meat industry or used for “dog soju”."

Koreai kémek Budapesten

A minap sétáltam az utcán és egy közeli utazási iroda előtt megálltam bámészkodni, mert kint áll egy konzol, rajta pedig egy rakat prospektus és utazási magazin. Nagyot néztem, mert a legnagyobb koreai utazási iroda márciusi kiadványának címlapján ott virított Budapest.
Mostanában nagyon felkapott lett a fővárosunk, ugyanis az egyik legnézettebb helyi "Barátok közt" több epizódja is nálunk játszódik. Már az első évadban is néhány képkocka erejéig felvillant pár budapesti utcakép, de úgy látszik, annyira megtetszett nekik, hogy a mostani szezon egyik helyszínéül ismét Magyarországot választották.
Gábor kollégái is folyamatosan áradoznak Budapestről. Hirtelen mindenki a dunai panorámára kíváncsi, azok is szeretnének eljutni hozzánk, akik korábban szinte semmit sem tudtak rólunk.
Az országimázs építés egyik, ha nem a leghatékonyabb eszköze lehet egy ilyen filmforgatás.

címlapon a budapesti panoráma: 

az IRIS 2 sorozatot beharangozó reklám és benne rengeteg ismerős helyszín:

Szülinapi számmisztika

Itt vagyunk Koreában és úgy rohan az idő, hogy már 2 évvel idősebbek lettünk☺

Ismét egy furcsaság a sok közül, a világ ezen tájékán ugyanis más szabályok szerint számítják az életkort. Egészen a huszadik század elejéig Kínában és több kelet-ázsiai országban is hasonló módon pergett az idő, de Korea kivételével már mindenhol a modern (vagy nyugati) időszámítás szerint ünnepelik a születésnapot.
Errefelé tehát annyira ragaszkodnak a hagyományokhoz, hogy mind a mai napig az emberek életkorát a következők szerint kalkulálják: az életút már a fogantatással megkezdődik, így amikor egy újszülött meglátja a napvilágot, akkor már kapásból egy évesnek számít. Ezután pedig a soron következő holdújévkor (holdtöltéktől függően valamikor január-februárban) lép a következő életévébe. Így lehet az, hogy például egy december végén született csecsemő márciusra, azaz három hónapos korára nagy hirtelen 2 évesre cseperedik.
Kérdeztem, hogy akkor mégis hány gyertyát gyújtanak és pontosan mikor, mire az volt a válasz, hogy a gyertya itt eleve nem szokás, a szülinapot pedig évente akár többször is lehet ünnepelni.
A legelső és legfontosabb alkalom a születéstől számított 100. nap, így az első nagy bulit ekkor rendezik. Aztán sokan ünnepelnek holdújévkor is, de természetesen a valódi születésnap sem maradhat el, amikor pedig családonként változó, hogy éppen hányadik évet emlegetik.

A fentiekből adódóan akad néhány speckó elnevezés:

- man nai (만나이), jelentése „teljes életkor”: a hagyományokat kevésbé tisztelők (és gondolom, akik nem akarják öregíteni magukat) erre az életkorra koccintanak, ez a nyugati életkor számításnak felel meg és a koreai jogalkotás is ezzel számol

- hanguk nai (한국나이), azaz a „koreai életkor”: a hagyomány szerint számított életkor (holdújév előtt +1, holdújév után, a valós szülinapig +2 év a mi számításunkhoz viszonyítva)

- pegil (백일): a 100. nap

- umljok szengil (음력 생일): a holdnaptár szerint ünnepelt születésnap

- jangljok szengil (양력 생일): a Gergely-naptár szerinti szülinap

 dol (돌): a 100. napi babazsúr

Kimchi

Koreában a kimchi (kimcsi) nemzeti eledel, legjobban talán a mi hordós káposztánkhoz lehetne hasonlítani, de az íze teljesen más. Az erjesztés hasonló módon történik, a fahordó helyett azonban agyagedényeket használnak, a fő összetevője pedig a kínai kel (ez lédúsabb a fejes káposztánál és előbb megérik), ami mellé hagyma, fokhagyma, retek, gyömbér és fűszerként chili kerül.

Minden családnak megvan a maga titkos kimchi receptje, sokan halolajat, kagylót vagy rizsport is kevernek hozzá, sőt évszakonként is változhatnak az összetevők, azaz ezerféle variációval is találkozhatunk. Szinte minden ételhez kötelező köret, még egy sima húsleves mellé is jár. Természetes vitaminbomba, segíti az emésztést, nem véletlen, hogy a világ 5 legegészségesebb ételei között tartják nyilván.

Nemrég voltunk Gáborral orvosnál, mert a biztosításunkhoz szükség volt egy állapotfelmérésre. Nagyot nevettünk amikor a zöldségfogyasztási szokásunkról kérdeztek.

A "Naponta hányféle zöldséget eszik kimchin kívül?" kérdésre a lehetséges válaszok között az első, lehető legrosszabb válasz így hangzott: alig fogyasztok zöldséget, csak kimchit.

Szóval ez itt az alap, lassan ideje, hogy én is kipróbáljam, a kertünkben úgyis ott sorakozik legalább 10 kimchibödön :-)

húsleves kimchivel:

 

a vicces kérdőív:

 a bödönök:

és íme egy recept a sok közül: 

Sangam Stadion

A hétvégén Gábor az őrületbe kergette a családot☺
Egy húsz perces előadást gyakorolt – koreaiul. Kíváncsian várjuk, hogy mit ért majd belőle a közönség, de az igyekezetét bizonyára értékelni fogják. Nekünk azért ez a rákészülés nem volt annyira élvezetes, mert egyrészt nem annyira fülbemászó a koreai nyelv, másrészt vele együtt nem értettünk az egészből egy kukkot sem. Pontosabban ő tudta miről beszél, hiszen az általa megírt szöveg lett lefordítva, de a szavakat természetesen (még) nem tudta beazonosítani.
A múlt héten kezdtük a koreai nyelvóráinkat, így még szükségeltetik némi idő.

Szóval gondoltuk kiszellőztetjük a fejünket valahol, de a mínusz 10 fokban nehéz lett volna a fiúkat szabadtéri programra csábítani.
Szerencsére akadt egy mentőötletünk: Sangam Stadion, azaz a 2002-es foci VB színhelye.

A 67 ezer fő befogadására képes stadion egyúttal egy óriási szórakoztató és bevásárlóközpont is, így többek között számos moziterem, étterem, házasságkötő terem, focitörténeti múzeum, egy szauna komplexum és egy kétemeletes Home Plus (helyi Tesco) is várja a látogatókat.
A stadion szomszédságában, a Han folyó mentén pedig egy hatalmas ( kb. 4 Margitsziget) szabadidőparkban lehet az élvezeteket fokozni – majd ha jobb idő lesz, biztosan visszajövünk.

http://www.sisul.or.kr

az a szép zöld gyep.... na az még hiányzik:-)

2002-ben a brazilok nyerték el a kupát 

World Cup Museum: focirelikviák 

néhány magyar vonatkozású infót és képet is láttunk: 

1954-ben majdnem VB-t nyertünk és Koreát 9:0-ra elpáholtuk

magyar címeres játékosok: 1966 London, itt a negyeddöntőig jutottunk

Testmelegítés koreai módra

Mostanában rekord hideg idők járnak errefelé. A helyiek is csak panaszkodnak, mert sok-sok éve nem fagyoskodtak ennyit, mint mostanában. Ma reggel mínusz 16 fokra ébredtünk, de napközben is csak maximum – 10 ^oC várható, igazi zimankó. Ott tartunk, hogy csak jégoldóval tudunk bejutni a házba, ami azért elég mókásnak tűnik a trópusok után. Sajnos a szép vastag hótakaró is jéggé fagyott, recseg-ropog, ha rálépünk.
Szerencsére itt a hideg ellen könnyedén védekezhetünk.
Mikor nemrég a Speciális Olimpián jártunk, ott osztogattak kézmelegítő párnácskákat, én akkor láttam ilyet életemben először. Kicsi puha, papír zsákocska, megtöltve valamilyen speckó (nem mérgező) anyaggal. Ha kivesszük a csomagolásból és egy kicsit megtapicskoljuk, akkor reakcióba lép a töltelék és elkezd melegedni. Akár 12 órán keresztül is ontja a meleget, átlag 50 fokon. A kézmelegítőt értelemszerűen markolászni kell, de létezik a lábat melegítő, a zoknira ragasztható változat is, illetve van olyan is, amit ruhán keresztül a testünk különböző pontjaira rögzíthetünk.
Olyan, mint egy mobil mini kandalló, ami a fázós emberkéknek igazán praktikus találmány:-)

Csupazebra

Csak kapkodjuk a fejünket, hogy mennyi furcsa dolgot látunk, tapasztalunk, szép sorban majd mindegyikről szót ejtek.
Íme a mai nap termése: útkereszteződés, ahol akár átlóban is átkelhetünk - ezért e rengeteg zebra. Kérdeztem vajon miért, de nagyon egyszerű a magyarázat. Aki keresztben akar átmenni, annak nem kell két lámpánál várakoznia. Milyen figyelmesek. Természetesen emiatt (a gyalogosok részére) egy kakukktojás harmadik lámpa is fityeg minden sarkon:-)

Ami annyira hiányzott…

...a hegyek és a friss levegő, na meg egy kis téli hangulat.
Kb. úgy viselkedünk, mint a falánk verebek, pedig itt maradnak a hegyek, a friss levegőből is lesz utánpótlás, sőt jövőre is lesz még tél.
De hát annyira jó ezt újra megtapasztalni, így a másfél éves "nyaralásunk" után most nagyon élvezkedünk. Ma például a gyerekek duplán, ugyanis annyi hó esett, hogy nem volt tanítás, helyette hógolyózás, hóemberépítés…nagyon imádják.

Ez a kép pedig múlt héten készült, Bálint osztályával Pyeongchangban voltunk, a Speciális Téli Világjátékokon, vagy más néven Speciális Olimpián. 111 ország, 3300 értelmi fogyatékos sportolójának részvételével - köztük 28 magyar olimpikonnal - rendezték ezt a kevesebb pénzről, de annál több lelkesedésről, küzdelemről szóló téli sporteseményt.
2018-ban Dél-Korea lesz a Téli Olimpia házigazdája, így ez a verseny már amolyan rákészülésnek, bemelegítésnek számított. Sajnos mi idő szűkében csak a snowboard előfutamokat szurkolhattuk végig és nagy bánatunkra egyetlen magyar versenyzővel sem sikerült összefutnunk. Azért így is nagyon nagy élmény volt. Nekem pedig egyúttal jó lehetőség arra, hogy az új osztálytársakkal és néhány anyukával megismerkedjek.

http://specialolympics.hu/
http://www.specialolympics.org/

Csőgörény és activity

Lassan 2 hete elmúlt, hogy beköltöztünk, de azóta igazi mesterember invázió van nálunk.
Egy régi házban lakunk, ami egy alapos(?) felújításon esett át, mielőtt mi kivettük volna, de a díszes csomagoláson túl sajnos közel sem volt minden tökéletes. Szinte minden elromlott, ami elromolhatott, így többek között a zuhany és wc lefolyók szép sorban eldugultak, a mosogatógépből és a szárítógépből is szivárgott valahogy a víz, nem tudtuk bezárni a bejárati ajtót, a fűtés nem szuperált és az udvari lámpák fele nem működött (szűk és lejtős utcában lakunk, így a kocsival csak farral lehet bejárni, ami sötétben meglehetősen sokáig tartott).
Szerencsére most már nagyjából minden rendben, de azért még mindig azon mosolygok, hogy életemben nem játszottam ennyiszer activity-t, mint mostanában. A szerelők a koreain kívül nem beszélnek más nyelven, ami végül is teljesen érthető, hiszen otthon sem jellemző, hogy mondjuk a vízvezeték szerelők angolul társalognának. Ennek ellenére azért jól megoldottunk mindent, hiszen ha már kézzel-lábbal sem ment, akkor ott volt a telefonos segítség vagy a google fordító. Az egyetlen mumus a wc csésze maradt, de az ezzel kapcsolatban visszatérő problémát már házilag orvosoljuk.

Én nem értem, hogy miért fele olyan átmérőjű itt a csészék lefolyója, mint otthon - vagy csak az európai mérethez kicsi, ki tudja - de valószínű náluk is gyakran előfordulhat dugulás, ha még a legkisebb boltban is lehet kapni wc pumpát. Na de ha már ez sem segít és nem akarunk szerelőt hívni, akkor már csak a csőgörény jöhet szóba. Elmentem a közeli háztartási boltba, de a nehéz feladvány ellenére is gyorsan megfejtették mit a csudát mutogatok. Volt egy csomó a raktárban, szerintem itt olyan kötelező háztartási kellék, mint a fogkefe.